2.fejezet

Sarah csak nézett előre némán és mozdulatlanul mintha rémet látott volna.Hirtelen megszólalt.Mi ez?Mit akarsz mondani?Ki ez az alak apa kedvenc foteljában?Molly mély levegőt vett és elkezdte.Ő itt Marc.Már régóta találkozgatunk.Most pedig úgy döntöttünk hogy összeházasodunk.Miiiiiii?Ugye most csak viccelsz?Őrjöngött Sarah.Nem drágám ez az én életem jogom van dönteni róla,és még valami holnap New Yorkba költözünk.Erre Sarah szótlanul kiszaladt és becsapta maga után az ajtót.Egész úton a suli felé sírt mint egy öt éves kislány.Mikor egyszer csak észrevette hogy Brandon jön arrafelé a haverjaival (Brandon már régóta tetszik Sarah-nak ,még az oviban zúgott belé és azóta is róla álmodozik).Furcsamód Brandon messziről köszönt.Szia Sarah.Sarah szíve majd kiugrott a boldogságtól de csak ennyit mondott:Sziasztok.Amint kimondta csöngettek.Sarah sietett be észre sem vette hogy Jessy nincs suliban és már egy ideje nem is látta.Csak akkor eszmélt fel mikor körül nézett és nem látta maga mellet a legjobb barátnőjét,Jessyt.Brandon és a haverja Nick elég hangosak voltak,tehát a tanár kénytelen volt szétültetni őket.Sarah nagy szerencséjére az egyetlen hely ahová Brandont ültethették az Jessy helye volt.Sarah alig tudott koncentrálni az órára de erőt kellett vennie magán.Brandon  egész nap őt figyelte.Sarah szinte érezte ahogyan Brandon figyeli őt igéző kék szemeivel.Mire véget ért a tanítás Brandon elhívta Saraht valami étterembe de Sarah-nak ezer dolga volt ugyanis nem felejtette el Molly reggeli mondatát:Holnap New Yorkba költözünk.Valamint az is nyugtalanította hogy Jessy szó nélkül eltűnt tehát az első útja Jessyékhez vezetett.Jessy influenzás volt de nem volt komolyabb baja.Sarah jött és ezzel kezdte:A jó hírt vagy a nagyon rossz híreket mondjam előbb?Mire Jessy ezt válaszolta mosollyal az arcán:A jó hír talán most mindkettőnknek jobban jönne.
Ok.Találd ki ki ült ma mellettem egész nap!Brandon.
Jessy arcán látni lehetett a boldogságot,talán még a láza is enyhült.Nagy izgatottan csak ennyit mondott:Folytasd!
Brandon elhívott valami furi nevű étterembe,de...
De?Kérdezte Jessy.
De én siettem hozzád és...
Igen?
Sarah  neki kezdett fájdalmas monológjának.Elmondott minden egyes apró részletet.Jessy nem tudott mit kezdeni néha túl érzékeny természetével és sírva fakadt.Sarah arcán,látva Jessy fájdalmát, végigcsurgott néhány fájdalmas könnycsepp.Segíthetek pakolni.Mondta Jessy és közben meg meg akadt a hangja.Hát persze a teljes mai napot együtt töltjük.Ezzel elindultak persze első útjuk a plázába vezetett.Mire Sarah hazaért  Molly már összepakolt,Aaron toporzékolt.Sarah-ék beléptek a házba és szúrós tekintetet vetettek Marc-ra.Mire Sarah telefonja megcsörrent.

1.fejezet

Sarah Johnson egy átlagos lány aki egy átlagos városban él a teljesen átlagos családjával.De az élet során történhet egy apró változás amelly mindent megváltoztat.Kezdjük a legelejénél.Ahogy már meséltem Sarah egy teljesen átlagos lány Grangeville-bol akit a mamája egyedül nevelt a kistestvérével mert Sarah és Aaron (Sarah kistestvére) apukája meghalt 10 évvel ez elott egy autó balesetben.Sarah nem beszél róla,nem mintha nem viselte volna meg,nem mintha nem várná hogy újra belépjen a gyerekszoba ajtaján és átölelje úgy ahogy csak az o apukája tudta mikor hazajött egy újabb hosszú és fárasztó nap után.Sarah apja üzletember volt és csak a munkájával törődött.Na de térjünk a lényegre Sarah nem beszél az apukájáról mert tudja hogy az anyukájának Molly-nak is hiányzik,de még mindig haragszik rá mert azt a röpke négy évet amit a családjával tölthetett volna  csak a munkájának szentelte nem érdekelte őt hogy a lányának apára lenne szüksége.Aaron nem ismerhette az apját de amíg kisseb volt folyamatosan azzal nyaggatott mindenkit -Mesélj apárol!-
Persze Molly még a kérdést sem vette szívesen csak elfordult szívtelenül és meggyőzhetetlen ami a kis Aaronnak szokatlan volt hiszen mindennél jobban szerette a gyermekeit.Kiváltképp Aaron-hoz különös kapcsolat fűzte mert megszólalásig hasonlított az apjára ráadásul Aaron még meg sem született mikor az apukája meghalt tehát Aaron olyan Molly-nak mint egy utolsó emlék az o örök szerelmére.Persze még magának sem vallaná be hogy tíz évvel férje halála után is fülig szerelmes a férjébe.Mikor Molly elfordul Aaron kérdése hallatán Aaron rögtön odafutott Sarah-hoz és őt kezdte nyaggatni nem tudva hogy ezzel mély sebeket tép fel ilyenkor Sarah sírva elfutott. Idővel Aaron rájött hogy jobban teszi ha nem faggatja többé  a családját és mélyen magába zárta fájdalmát,a kérdéseivel együtt.Egy kissé féltékeny is volt Sarah-ra mert o ismerhette Jack-et (az apukájukat).Ilyen volt tehát Sarah élete,kapcsolata a családjával most pedig jöjjenek a barátok.Sarah a iskolájukban nem volt közkedvelt ellentétben Aaronnal akit csupán 10 éves kora ellenére mindenki imádott.Sarah többnyire a legjobb barátnőjével töltötte az egész napot aki Sarah-ra furcsamód jobban hasonlított mint a saját testvérére.Jessy egy 14 éves szőke hajú meglehetősen vicces és közvetlen lány ez az egyetlen ami különbözik köztük.Most pedig a nap ami meghatározta Sarah életét.Péntek 13-adika volt.Tudjátok egy azok közül a napok közül amikor egy tininek sincs kedve felkelni korán reggel csak azért hogy elmenjen az iskolába ahol tudja hogy ma még a megszokottnál is rosszabb napja lesz.Tehát reggel 7 órákkor csorog az óra Sarah szobájában.Közben Molly már feszülten várta lent az nappaliban.Sarah-nak viszont nem volt kedve felkelni tehát tovább aludt még az ébresztő fulsukeszto és rémisztően idegesítő sipítozása alatt is,mintha meg sem hallotta volna.Fél nyolc volt már mikor Molly idegesen kiáltott Sarah-nak:Sarah légyszíves ha elkészültél gyere le a nappaliba.Ez alatt a hangzavar alatt még Sarah sem tudott aludni.Tehát nagy nehezen felkelt az ágyból.Morcos volt de csak azért mert mikor kimerült akkor mindig ilyen kedvetlen is.Lassan elkészült és akaratlanul már szinte reflexből ránézett az órájára.Mi???O nem el fogok késni.Hevesen szaladt le a lépcsőkön mintha valaki kergette volna de egyszer csak ledöbbent és már nem is volt olyan sietős.